Kezdő hajósóknak

Mivel kedvtelési célú kishajóink vezetéséhez nem szükséges Hajóvezetői Bizonyítvány, azért a hajózási alapismeretekkel érdemes tisztában lenni. Ha kerékpárral részt veszünk a közúti forgalomban (amihez nem szükséges jogosítvány), szintén ismernünk kell a Kresz-t. Ez nincs máshogy a jogosítvány nélkül vezethető hajóknál sem.

Miért jó ez? Mert nem szükséges hajónkat lajstromba vételezni és nem kell 5 évente vizsgáztatni. Hátránya is van, hogy a partot 1,5 km-nél messzebb nem hagyhatjuk el, elsőfokú viharjelzésnél pedig 500 méteren belül kell maradnunk. Másodfokú viharjelzésnél pedig a kikötőböl sem mehetünk ki. Ha nyílt vizen észleljük a másodfokú viharjelzést, akkor a lehető leggyorsabban a legközelebbi kikötőbe ki kell kötnünk. Viszont ha a Balatonon a keleti medence közepén a parttól 6 km-re viharba kerülnénk, kockázatoabb lenne biztonságosan és balesetmentesen partot érnünk. Tehát előnye is van, hogy a part közelében maradunk, mert egy esetleges hirtelen érkező vihar elől gyorsabban kiköthetünk. Minden esetben a testi épségünk a legfontosabb szempont. A természet erejével tisztában kell lennünk és azt tisztelnünk kell!

Ha Ön tőlünk vásárol hajót, mi mindenképpen egy rövid képzés keretében ismertetni fogjuk a legfontosabb szabályokat.

A főbb pontok, melyeket részletesebben is ismertetni fogunk:

  1. Aktuális időjárás (viharjelzések), tájékozódás a napi várható időjárás jelentésről.
  2. Legfontosabb hajócsomók (kikötés bikához/cölöphöz, palstek, csúszóhurok, stb.).
  3. Beszállás a hajóba (fedélzetre lépés).
  4. Kötelező felszerelések megléte (fontos, ha más is használja hajónkat).
  5. Főbb műszaki berendezések ellenőrzése (kormányberendezés, motor, világítás, stb.).
  6. Kikőtő elhagyása (kinek van előnye és kinek kell előnyt adnunk).
  7. Nyílt vizen hajózás (part menti távolságok betartása, más hajóval való találkozás, stb.).
  8. Hirtelen érkezett vihar esetén a legfontosabb teendőink.
  9. Kikötő megközelítése.
  10. Kikötés.
  11. Hajó elhagyása.

 

Legfontosabb alapfogalmak:

Algagátló festék: különleges, a hajó vízvonal alatti részeire való festék, mely megakadályozza a vízi növények és állatok hajótestre tapadását.

Beaufort-skála: a látható jelek alapján a szélerő megítélését segítő táblázat. Fokozatai 0-12.

Bika: a kötél megfogatására, rögzítésére szolgáló szerkezet.

Cockpit: munkatér, a hajó fedélzetének biztonságos, mélyített része, ahol a legénység a hajó­kezelés feladatainak többségét végzi.

Csomó: a hajó­sebesség mértékegysége. 1 csomó óránként egy tengeri mérföld megtételét jelenti.

Deck: a hajó fedélzete.

Hajóút: korlátozott vizeken a hajók közlekedésére kijelölt csatorna.

Havária: vízi baleset.

Kabin, kajüt: a hajó belső élettereinek összefoglaló elnevezése.

Kishajó: az a hajó, amelynek hajótesten mért hossza 20 m-t nem éri el.

Mancsaft: egy vitorláshajó legénysége vagy a legénység egy tagja.

Marás: a Balaton déli partvonala mentén a partól kb. 500-1000 méterre benyúló homokos feltöltődés.

Pöff: hirtelen szélerősödés, széllökés.

Puffer, fender, bója: ütközőpárna.

Sólya: a hajó vízbejuttatására alkalmas ferde, a vízbe nyúló rámpa.

Topfény: horgonyzáskor alkalmazott 360 fokban körbevilágító szokásos fehér fény.

Vihar: a szélerő 7 Beaufortnál erősebb (60 km/h feletti) és a láthatóságot csapadék korlátozza. A Balatonon északi viharnál fő veszély a sekély déli partra való kisodródás, ezért viharban a helyes magatartás: a hajón lévők mentőmellényben legyenek, a hajóról való kiesést minden áron elkerülve. Végső esetben le is lehet horgonyozni (igen hosszú kötéllel, megfelelő tömegű horgonnyal), hiszen a Balaton vízmélysége és mederanyaga a legtöbb helyen kiváló a horgonyzásra.

 

A viharjelzés két fokozatban történik:

Alapállás: gyenge szélmozgás, mérsékelt vagy élénk szél 0‑40 km/ó esetén a jelzőberendezés sötét, korlátozás nincs. Beaufort skála szerint: 0-5.

Elsőfokú viharjelzés: (figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására) 45 villanás/perc, várható szélerősség 40-60 km/óra. Ebben az esetben úszni, csónakkal és más vízi sporteszközzel csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. Beaufort skála szerint: 6-7.

Másodfokú viharjelzés: (figyelmeztetés a fenyegető veszélyre) 90 villanás/perc, nagyon rövid időn belül kitörhet a vihar, a várható szélerősség meghaladhatja a 60 km/órát. Fürödni, vízi sporteszközzel, csónakkal közlekedni tilos. Beaufort skála szerint: 8-12.

 

Ki vezethet csónakot engedély nélkül?

Csónakot, nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt vezethet, aki:

a) a 14. életévét betöltötte;

b) úszni tud;

c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik;

d) ismeri a Szabályzat rendelkezéseit és az igénybe vett vízterület sajátosságait.

 

Kötelező hajófelszerelés:

  1. (VI. 13.) GKM rendelet mellékleteként kiadott. Hajózási Szabályzat alapján:

Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet:

  1. a) Mentőmellény: a csónakban tartózkodó kiskorúak és úszni nem tudó felnőttek számának megfelelően, de legalább 1 db (javaslatom szerint a hajó befogadóképességének megfelelő darabszámmal rendelkezzünk).
  2. b) Evező: a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db.
  3. c) Horgony: a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű 1 db horgony (vagy más rögzítésre alkalmas eszköz), más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető.
  4. d) Legalább 10 fm kötél vagy lánc: kikötésre és horgonyzásra alkalmas, és megfelelő állapotú.
  5. e) Vízmerő eszköz: legalább 1 liter űrméretű, 1 db.
  6. f) Fehér kézi villamos jelzőlámpa: tartalék izzóval és tartalék elemmel, 1 db.
  7. g) A csónak üzemben tartójának nevét és lakcímét (telephelyét) tartalmazó a csónaktesten tartósan rögzített tábla.
  8. h) Megfelelő tűzoltó készülék: ha a csónakban tűz- és robbanásveszélyes anyagot szállítanak, 1 db.

 

1. Általános vezetési ismeretek:

a) Mit értünk hajón a Szabályzat I. része alapján? Hajó a belvízi hajó, beleértve a kishajó és a komp, továbbá a tengeri hajó és az úszómunkagép.

b) Folytassa a meghatározást! Géphajó a saját gépi berendezéssel hajtott hajó, kivéve azokat a hajókat, amelyeknél a motort csak korlátozott mértékű helyváltoztatásra, illetve azok vontatásakor vagy tolásakor a műveletképesség növelésére használják.

c) Mit értünk vitorlás hajón? Vitorlás hajó a csak vitorlával/vitorlákkal haladó hajó.

d) Minek minősül a vitorla mellett saját gépi hajtóberendezését is használó hajó? Géphajónak.

e) Kishajónak minősül-e az a 20 méternél kisebb hosszúságú hajó, amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezte a hajózási hatóság? Nem.

f) Mit értünk gyorsjáratú hajón a Szabályzat I. része alapján? Minden olyan géphajót a kishajó kivételével, amely a vízfelszínhez képest 40km/órát meghaladó sebességre képes.

g) Folytassa a meghatározást! Kishajó vezetése olyan személynek engedhető át, aki nincs kimerült vagy bódult állapotban és nem mutatja látható jeleit a fáradtságnak.

h) Folytassa az előírást! A kishajó vezetője a közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében köteles minden, a körülmények által megkövetelt intézkedést megtenni még akkor is, ha emiatt az e Szabályzatban foglaltaktól el kell térnie.

i) Milyen kötelezettség terheli a kishajó vezetőjét, ha olyan tárgyat veszített el, amely a hajózás számára akadályt vagy veszélyt jelenthet? Haladéktalanul értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot, a lehető legpontosabban megjelölve a tárgy elvesztésének helyét, köteles továbbá lehetőség szerint ezt a helyet megjelölni.

j) Milyen előírás vonatkozik kishajóra a megengedett legnagyobb – a személyzetet és az utasokat magában foglaló – befogadóképességének kihasználhatósága szempontjából? Eltérő rendelkezés hiányábankét tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthető.

k) Kishajónál milyen mértékig alkalmazható az a szabály, amely szerint két tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthető? Eltérő rendelkezés hiányában legfeljebb a megengedett legnagyobb (személyzet nélküli) utaslétszám 25%-ára alkalmazható, ha minden utasnak van ülőhelye.

l) Melyek a feltételei vízi jármű fürdésre kijelölt helyen történő közlekedésének az alábbiak közül? A telephelye (engedélyezett kikötőhelye) erre a vízterületre esik vagy ha ezen a területen engedéllyel vízi munkát végez.

m) Igaz-e az alábbi állítás? Hajózás közben fürdés céljából vízi járművet csak a vezető engedélyével szabad elhagyni? Igaz.

n) Igaz-e az alábbi állítás? Hajózás közben a vízi járművet elhagyó fürdőzőt mindaddig követni kell – mentésre készenlétben -, amíg az nincs teljes biztonságban? Igaz.

o) Mit jelent, ha a parti (meteorológiai jelzőállomás(ok) percenként 45-ször felvillanó sárga fényjelzéssel jelez(nek) a Balatonon, a Velencei-, a Fertő- és a Tisza tavon? Veszélyes jelenségek közeledtének lehetőségét jelzi(k) a keletkezés idejére való utalás nélkül.

p) Mit jelent, ha a parti (meteorológiai jelzőállomás(ok) percenként 90-szer felvillanó sárga fényjelzéssel jelez(nek) a Balatonon, a Velencei-, a Fertő- és a Tisza tavon? A veszélyes jelenségek közvetlen közeledtére figyelmeztet.

q) Általában melyik kikötő kötél elengedésével kell kezdeni az elindulás manővert? A farkötél.

r) Általában melyik kötél megkötésével kell kezdeni a kikötést? Az orrkötéllel.

s) Mikor kell a hajó vezetőjének a hajón tartózkodnia? Mindaddig, amíg a hajó menetben van.

t) Meddig terjed a hajóvezető mentési kötelezettsége más hajók/emberek felé? Kötelező menteni az életveszélybe került embereket, de csak a saját és a hajó biztonságával összeegyeztethető mértékben.

u) Ki felelős az utasok testi épségéért? A hajóvezető, de csak addig a mértékig, amennyire betartják az e körben adott utasításait.

v) Végre kell e hajtani a hajó vezetőjének utasításait, ha Ön csak utas? Igen, ha azt a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adta.

w) Mit nevezünk víziútnak? A vízi közlekedés pályái a víziutak, amelyek természetesek (folyók, tavak, tengerek) és mesterségesek (hajózó csatornák, mesterséges tavak) lehetnek.

x) Mit nevezünk hajóútnak? A víziutakon rendszerint bójákkal és fényjelzésekkel a tájékozódást elősegítő jelzésekkel kitűzött, a hajóforgalom számára fenntartott területet.

y) Hol mérik a Balatonon a hivatalos vízállást? Siófokon.

z) A viharjelző rendszer jelzőfényei hányszor villannak fel egy perc leforgása alatt első- és másodfokú jelzés esetén? 45, 90.

 

2. Hajózási szabályok:

a) Milyen kötelezettség hárul a kishajóra, ha az gyorsjáratú hajót észlel? A kishajó köteles biztosítani a gyorsjáratú hajó menetiránya megtartásához és műveletei végzéséhez szükséges teret, nem követelheti, hogy az javára kitérjen.

b) Mire kell ügyelni a hajón keletkezett hulladékok eltávolításakor, kezelésekor? Semmilyen szennyeződés nem juthat a hajóból vízbe, olajat, veszélyes hulladékot, szennyvizet a parton erre rendszeresített tárolókba kell elhelyezni, üríteni.

c) Mit szabad a vízbe dobni? Semmit.

d) Milyen módon kell a hajón a hulladékot gyűjteni? Szelektíven, zárható edényben.

 

3. Nappali és éjszakai jelzések:

a) Mit értünk az éjszaka fogalmán a vízi közlekedésben? A napnyugta és a napkelte közötti időszakot.

b) Mit értünk a nappal fogalmán a vízi közlekedésben? A napkelte és a napnyugta közötti időszakot.

c) Mit értünk villanó fényen a vízi közlekedésben? Olyan fény, amelynél a ritmikus villanás percenként 40-60.

d) Mit értünk gyors villanó fényen a vízi közlekedésben? Olyan fény, amelynél a ritmikus villanás percenként 100-120.

e) Milyen azonosító jelet kell viselnie egy nyilvántartásra kötelezett kishajónak? A hivatalos nyilvántartási jelét köteles viselni.

 f) A hajózásban mikor kell alkalmazni az éjszakára előírt jelzéseket? Éjszaka (napnyugtától napkeltéig), valamint nappal, ha azt a látási viszonyok megkövetelik.

g) A 7 méter hosszúságot elérő, menetben lévő kisgéphajó éjszakai fényjelzései:

h) Milyen fényt vagy fényeket viselhet a 7 méternél rövidebb kisgéphajó éjszaka, menetben? Egy minden oldalról látható fehér fényt (A).

i) Milyen fényeket kell viselnie menetben, a 7 méter hosszúságot elérő kisgéphajónak? Árbócfényt lehetőleg 1m-el az oldalfények felett, oldalfényeket, egy fehér farfényt (A).

 

4. Különleges jelzések:

a) Milyen hajó viseli az ábrán látható jelzéseket? A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hajója.

b) Milyen hajó(k) viseli(k) az ábrán látható megkülönböztető jelzést? Ellenőrző hatóságok hajói a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által üzemeltetett hajók kivételével.

c) Milyen fényjelzést alkalmazhat a vészhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztófavédelmi célú hajó? Nappal és éjszaka villogó kék fényjelzést alkalmazhat (A).

d) A hajótesten elhelyezett jelzésen, valamint az állami lobogón kívül, milyen kiegészítő jelzése(i) vannak az ellenőrző hatóság hajóinak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által üzemeltetett hajók kivételével? Egy fehér lengő kékkel keretezett fehér rombusz alakú jelzéssel, valamint ha feladataik ellátásához szükséges – nappal és éjszaka – villogó kék fénnyel jeleznek (B).

e) Melyik lobogót viseli a vízi mentőszolgálat motorosa az alábbiak közül? Zöld lobogót, középen fehér kereszttel (1).

f) Válassza ki, milyen megkülönböztető fényjelzést viselhet a vízi mentőszolgálat riasztásra közlekedő mentőmotorosa, elsőbbségi jogának jelzésére? Villogó kék fényt viselhet (C).

g) Egy olyan hajó felé közeledik, amelyen egy lobogó, alatta vagy felette pedig egy gömb, vagy hasonló tárgy van elhelyezve. Mit jeleznek a hajón látható jelzések? A jelzést viselő hajó veszélyben van, segítséget kér.

h) Egy olyan hajó felé közeledik, amelyről zászló, lobogó vagy megfelelő tárgy körkörös mozgatásával jeleznek. Mit jelent a hajóról leadott jelzés? A jelzést leadó hajó veszélyben van, segítséget kér.

i) Egy olyan hajó felé közeledik, amelyről rövid időközönként vörös csillagrakétákat, illetve rakétákat vagy lövedékeket lőnek fel. Mit jelent a hajóról leadott jelzés? Mire következtet? A jelzést leadó hajó veszélyben van, segítséget kér.

j) Egy olyan hajót észlel, amelyről vörös színű ejtőernyős rakétákat lőttek fel. Mire következtet? A jelzést leadó hajó veszélyben van, segítséget kér.

k) Egy olyan hajó felé közeledik, amelyen kátrány, olaj stb. égetésével keletkező lángot észlel. Mire következtet? A jelzést leadó hajó veszélyben van, segítséget kér.

 l) Egy olyan hajó felé közeledik, amelyről a morzeábécé szerinti ••• ─ ─ ─ ••• (SOS) jelek együtteséből álló fényjelzéssel jeleznek. Mit jelent a hajóról leadott jelzés? A jelzést leadó hajó veszélyben van, segítséget kér.

 

5. Tavi jelzések:

a) Nagyhajók fogadására is alkalmas, tavi kétmólós kikötő felé hajózik. Milyen kikötői jelzés észlelhető a jobboldali („X”-el jelzett) mólón nappal? Zöld-fehér, 1,5 méter széles, vízszintesen csíkozott jelzőoszlop (A).

b) Nagyhajók fogadására is alkalmas, tavi kétmólós kikötő felé hajózik. Milyen kikötői jelzés észlelhető a baloldali („X”-el jelzett) mólón nappal? Vörös-fehér, 1,5 méter széles, vízszintesen csíkozott jelzőoszlop (A).

c) Nagyhajók fogadására is alkalmas, tavi egymólós, jobbról megközelíthető kikötő (Tihany) felé hajózik. Milyen kikötői jelzés észlelhető jobbról (az „X”-el jelzett helyen) nappal? Zöld-fehér, 1,5 méter széles, vízszintesen csíkozott jelzőoszlop (A).

d) Nagyhajók fogadására is alkalmas, tavi egymólós, jobbról megközelíthető kikötő (Tihany) felé hajózik. Milyen kikötői fényjelzés észlelhető jobbról (az „X”-el jelzett helyen) éjszaka? Minden oldalról látható villanó zöld fény (B).

e) Nagyhajók fogadására is alkalmas, tavi egymólós, balról megközelíthető kikötő (Balatonakali) felé hajózik. Milyen kikötői jelzés észlelhető balról (az „X”-el jelzett helyen) nappal? Vörös-fehér, 1,5 méter széles, vízszintesen csíkozott jelzőoszlop (B).

f) Nagyhajók fogadására is alkalmas, tavi egymólós, balról megközelíthető kikötő (Balatonakali) felé hajózik. Milyen kikötői fényjelzés észlelhető balról (az „X”-el jelzett helyen) éjszaka? Minden oldalról látható villanó vörös fény (B).

g) Nagyhajók fogadására is alkalmas, tavi egymólós, bármilyen irányból megközelíthető kikötő (Balatonfüred) felé hajózik. Milyen kikötői jelzés észlelhető (az „X”-el jelzett helyen) nappal? Vörös-zöld, 1,5 méter széles, vízszintesen csíkozott jelzőoszlop (C).

h) Nagyhajók fogadására is alkalmas, tavi egymólós, bármilyen irányból megközelíthető kikötő (Balatonfüred) felé hajózik. Milyen kikötői fényjelzés észlelhető (az „X”-el jelzett helyen) éjszaka? Minden oldalról látható villanó fehér fény (B).

i) Kishajók (és csónakok) fogadására alkalmas, tavi egymólós, jobbról megközelíthető kikötő felé hajózik. Milyen kikötői jelzés észlelhető jobbról (az „X”-el jelzett helyen) nappal? Zöld-fehér, 1,0 méter széles, vízszintesen csíkozott jelzőoszlop, felső részén zöld kúppal (C).

j) Kishajók (és csónakok) fogadására alkalmas, tavi egymólós, jobbról megközelíthető kikötő felé hajózik. Milyen kikötői fényjelzés észlelhető jobbról (az „X”-el jelzett helyen) éjszaka? Fehér fénnyel megvilágított zöld kúp (B).

k) Kishajók (és csónakok) fogadására alkalmas, tavi egymólós, balról megközelíthető kikötő felé hajózik. Milyen kikötői jelzés észlelhető balról (az „X”-el jelzett helyen) nappal? Vörös-fehér, 1,0 méter széles, vízszintesen csíkozott jelzőoszlop, felső részén vörös hengerrel (A).

l) Kishajók (és csónakok) fogadására alkalmas, tavi egymólós, balról megközelíthető kikötő felé hajózik. Milyen kikötői fényjelzés észlelhető balról (az „X”-el jelzett helyen) éjszaka? Fehér fénnyel megvilágított vörös henger (C).

m) Kishajók (és csónakok) fogadására alkalmas egymólós, bármilyen irányból megközelíthető kikötő felé hajózik. Milyen kikötői jelzés észlelhető jobbról (az „X”-el jelzett helyen) nappal? Vörös-zöld, 1,0 méter széles, vízszintesen csíkozott jelzőoszlop, felső részén vörös-zöld vízszintes csíkozású gömbbel (C).

n) Kishajók (és csónakok) fogadására alkalmas egymólós, bármilyen irányból megközelíthető kikötő felé hajózik. Milyen kikötői jelzés észlelhető jobbról (az „X”-el jelzett helyen)? Vörös-zöld, 1,0 méter széles, vízszintesen csíkozott jelzőoszlop, felső részén vörös-zöld vízszintes csíkozású gömbbel (C).

o) Melyik égtáj szerinti irány felől kell elhajózni az ábrán látható kardinális jel mellett? Észak felől.

p) Melyik irány (égtáj) felől kell elhajózni az ábrán látható kardinális kitűző jel mellett? Dél felől.

q) Melyik irány (égtáj) felől kell elhajózni az ábrán látható kardinális kitűző jel mellett? Nyugat felől.

r) Északról déli irányban hajózik. Melyik irány (égtáj) felől kell elhajózni az ábrán látható kardinális kitűző jel mellett? Kelet felől.

 

6. Kisgéphajós kérdések:

a) Mit lát az ábrán? A vízbeesettek keresésére szolgáló eltolt háromszögek módszerét. Hol használjuk ezt a keresési módot? Álló vizen. Hogyan hajtjuk végre? A fordulóknál a menetirányunkhoz képest 120 fokkal kell elfordulni, mindig azonos irányban.

b) Mit lát az ábrán? A vízbeesettek keresésére szolgáló növekvő négyzetek módszerét. Hol használjuk ezt a keresési módot? Álló vizen. Hogyan hajtjuk végre? Két egymást követő szakasz egyforma hosszú, a következő kettő egy egységgel hoszabb.

c) Hogyan használjuk az alábbi keresési módot? Folyó vízen.

d) Helyes-e a mentendő megközelítése az ábrán látható módon? A nyíl a folyás vagy a sodrás irányát jelöli. Igen.

e) Helyes-e a mentendő megközelítése az ábrán látható módon? A nyíl a folyás vagy a sodrás irányát jelöli. Nem.

f) A vízből mentésnél a mentendőt szél alól, vagy szél felől kell megközelíteni álló vízen? Szél alól.

g) Vízből mentésnél, milyen sebességgel kell a mentendő mellé érni? Nullához közeli sebességgel.

h) Mit kell tennünk amikor a mentendő mellé érünk, ha gépi erővel közelítjük meg? A gépet üresbe kell rakni, vagy le kell állítani.

i) Hogyan kell a vízbe esett bajbajutottat kisgéphajóval megközelíteni? Széllel és/vagy áramlással szemben, a szél alatti oldalon maradva.

j) Milyen veszélyeket rejthet a vízből mentett hajóba történő beemelése? Kisebb hajóval, csónakkal végzett mentésnél felborulhatunk illetve ha háton emeljük be a mentendőt gerincsérülést okozhatunk neki.

k) Induláskor a hajó orráról kötél esik a vízbe. Mit tesz? Üresbe veszem az irányváltót.

 l) Melyek egyéni mentőeszközök? Mentő mellény, mentő patkó, mentő gyűrű.

m) Melyek kollektív mentőeszközök? Mentőcsónak, mentő pad.

n) Mi a sója? Hajók vízre rakására, kiemelésére szolgáló ferde rámpa.

o) Mit nevezünk “döghullámnak”? Az erős szélből visszamaradt nagyobb hullámok.

p) Mi a pöff? Széllökés.

q) Mit kell tenni viharban, ha a hajó felborult és nem sikerült visszaállítani, és a hajótestre sem sikerül felmászni? A hajótest szél alatti oldalán várni a segítséget, vagy a vihar elmúlását.

r) Mi a csúszás? A hajó oldalirányú sodródása.

s) Köteles-e a hajó vezetője elsősegélyt nyújtani? Igen.

 t) Milyen számon kell a mentőket értesíteni? 104, vagy 112.

 

7. Legfontosabb hangjelzések:

a) Egy folytonos hangjel: figyelemfelhívás.

b) Egy rövid hangjel: jobbra tartok.

c) Két rövid hangjel: balra tartok.

d) Három rövid hangjel: gépem hátramenetben működik.

e) Négy rövid hangjel: kormányképtelen vagyok.

f) Nagyon rövid hangsorozat: összeütközés veszélye áll fenn.

g) Ismételt hosszú hangjelek, vagy harangütések: vészjelzés.

 

8. Legfontosabb hajócsomók:

a) Kötelek tárolása: fontos a kötelek szakszerű tárolása, mert ha gyorsan lenne rá szükségünk, akkor nincs időnk a kötelek kibogozásával foglalkozni. Úgy tekerjük fel, hogy ne legyen benne “8-as”:

Link a bemutató videóhoz: https://www.youtube.com/watch?v=RmT4GMQXeYY

b) Horgonycsomó: horgonyra való kötés legelterjedtebb módja. Nehezen oldható kötés, de nem fogjuk elhagyni a horgonyunkat, és ez is fontos szempont:

Link a bemutató videóhoz: https://www.youtube.com/watch?v=ckkC5rPDAjY

c) Kikötőnyolcas: kikötés kikötőbikára, nem kell annyiszor rácsavarni, hogy elfogyjon a kötelünk, kövessük a videót és megértjük a lényeget:

Link a bemutató videóhoz: https://www.youtube.com/watch?v=jXYMOOjrdAA

d) Kikötőcsomó: ha kötelet szeretnénk kötélre kötni, mely csúsztatható is kell, hogy legyen, akkor ez lehet az ideális választás.

Link a bemutató videóhoz: https://www.youtube.com/watch?v=7rw6n_Qm194

e) Milyen módon kössünk ki oszlopra, korlátra?

1. Szorítócsomó: gyorsan megtanulható, egyszerűen köthető és könnyű kioldani.

Link a bemutató videóhoz: https://www.youtube.com/watch?v=aewgmUeHpuE

2. Csúszóhurok: univerzális csomó mely csúsztatható is.

Link a bemutató videóhoz: https://www.youtube.com/watch?v=BAqoc7ZSbfU

3. Buntline hitch: húzásra tovább feszül ezért nagyon megbízható. Ha duplán hurkoljuk a korlátra, akkor nem rojtozódik ki a kötél.

Link a bemutató videóhoz: https://www.youtube.com/watch?v=MdcBntXMbyY

f) Két kötél összekötésére használható legelterjedtebb lehetőségek:

1. Takácscsomó, az egyik legegyszerűbb módja a kötélhosszabbításnak, viszont köteleink egyforma vastagságúak kell, hogy legyenek:

Link a bemutató videóhoz: https://www.youtube.com/watch?time_continue=18&v=S28UYsMiS6s

2. Lengőhurok vagy lobogócsomó, lényege, hogy köteleink különböző vastagságúak is lehetnek:

Link a bemutató videóhoz: https://www.youtube.com/watch?v=x3reZ3NuGaQ

3. Halász-, vagy matrózcsomó, gyakorlatilag két egyszerű csomót használunk, de a végeredmény tökéletes:

Link a bemutató videóhoz: https://www.youtube.com/watch?v=GhS3mhRsf-k

g) Ha hurkot szeretnénk kötni a kötélre, akkor az alábbiakból válasszunk:

1. Palstek vagy boulin csomó: lényege, hogy könnyen oldható, bármilyen helyzetben használható alapcsomó. Mindenképpen tanuljuk meg a kötését:

Link a bemutató videóhoz: https://www.youtube.com/watch?v=ALQzG-mx-qw

2. Horgászcsomó, kikötőbikára való kikötéshez ideális választás:

Link a bemutató videóhoz: https://www.youtube.com/watch?v=czuPOGrMwx8

 

Források:

–          www.furedyacht.hu

–          www.adria-yacht.hu

–          www.elte.prompt.hu

–          www.nkh.gov.hu